Obama szerint humanitárius válság van kialakulóban az Egyesült Államok déli határa mentén, ezért a napokban 2 milliárd dollárt kért a kongresszustól a helyzet normalizálására. Az amerikaiak kiakadtak, a hírekben a bevándorlók elleni tüntetések és dél-amerikai gyerekek tragédiái, halálhírei váltják egymást. A világ egyik legjobban őrzött határát 2014-ben eddig több mint 52 000 kísérő nélküli kiskorú lépte át illegálisan, hisz legálisan meg sem tehetnék. Az év végére a szám 90 000-ig emelkedhet, 2015-re pedig 140 000 gyerek érkezését jósolják.

Egy Border Patrol tiszt egy határsértő kislányt kísér Texasban / Fotó: Customs and Border Protection, Flickr

 

Honnan, miért?

Látszólag több oka is van annak, hogy egyre több egyedül, vagy anyjával utazó gyerek próbál átszökni az utóbbi időben Amerikába. Az egyik El Salvador, Guatemala és Honduras katasztrofális gazdasági, szociális és közbiztonsági helyzete, a másik az a legenda, ami a kilátástalan helyzetben élő dél-amerikaiak között terjedt el. A mese szerint a gyerekek és a gyerekekkel utazó nők legálisan maradhatnak az Államokban, pusztán annyit kell tenniük, hogy amerikai földre lépve feladják magukat az első szembejövő határőrnek. A menekülő gyerekek hazájába ellátogató újságírók, menekültügyi szakértők azonban arról számolnak be, a lakosoknak nincsenek mély információik az amerikai bevándorlási politikáról, csak elvétve ismerik a fent említett legendát. Sokan éppen ezért inkább az Obama-adminisztráció elleni belpolitikai támadást látnak abban, hogy az elnök intézkedéseit és kommunikációját okolják a gyermekexodus miatt. A napokban sugározni kezdett felvilágosító hirdetés így feltehetőleg nem fogja megállítani a menekülőket.

A kampány tervezett plakátja

A másik ok úgy tűnik, közelebb áll tehát a valós mozgatórugókhoz. Azon gyerekek szülei, akiknek nem sikerült a nagy út, zokogva mesélik, a hazájukban működő bandák miatt folyamatos fenyegetettségben, életveszélyben éltek gyerekeik. Kislányok megerőszakolásáról, fiaik félholtra verésétől, kilátástalanságról, droggal kapcsolatos bűncselekményekről számolnak be, és arról, hogy az El Salvadorban, Hondurasban működő bandák tönkreteszik azok életét, akik nem kívánnak csatlakozni hozzájuk.

El Salvadorban és Guatemalában több gyilkosság történik manapság, mint a polgárháború éveiben. A Hondurasban történő erőszakos halálesetek számát napjainkban csak Szíria vagy Dél-Szudán előzi meg. A családtagok többsége tisztában volt a több határon való átkelés, az embercsempészek és a természet jelentette veszéllyel, mégis azt gondolták, annál, amiben otthon élnek, minden jobb lehet, a fiatalok legalább Amerikába érve biztonságban lesznek. Mások inkább marasztalni próbálták gyermekeiket, ám egyik nap így is búcsúlevélre ébredtek.

Bandatagok letartóztatása El Salvadorban / Fotó: Tomás Munita, Salvador Gangs

Vissza a feladóhoz

A gyerekek vonatokon, teherautókon és gyalogszerrel igyekeznek átjutni az Államokba, ahova sokszor betegen, fizikailag bántalmazva, embercsempészek által kizsákmányolva érkeznek meg - ha egyáltalán eljutnak odáig. Ha pedig eljutnak, a kialakult helyzet miatt egy, az ereje végén járó amerikai határőrizeti rendszerrel találják szemben magukat. A létező infrastruktúra ugyanis alkalmatlannak bizonyult rá, hogy több tízezer gyereket szállásoljon el, a kitoloncolás bürokratikus útvesztőiről nem is beszélve. Elvileg minden, a határt átlépő gyereknek joga van a tisztességes eljáráshoz, és ahhoz, hogy ügyvéd segítse ügyét, még akkor is, ha a végső ítélet szinte minden esetben a deportáláshoz vezet majd. Persze mindez csak papíron ilyen egyszerű, eddig a mexikói gyerekeket jellemzően azonnal, postafordultával küldték vissza hazájukba. A törvény szerint egy Border Patrol tisztnek kell kihallgatnia a kiskorút, és ha ő nem látja bizonyítottnak, hogy hazatoloncolva veszélynek lenne kitéve, a gyerek máris egy visszafelé tartó buszon találja magát. Ez azonban csak a mexikóiakra áll, jelenleg még az egyéb országokból érkező gyerekeket teljes körű jogi eljárásnak kell alávetni. A republikánusok egyre inkább sürgetik azt a törvénymódosítást, hogy a mexikóiakhoz hasonló egyszerűsített eljárás keretében az El Salvadorból, Hondurasból érkező gyerekeket is vissza lehessen fordítani.

Gyerekek őrizetben az Egyesült Államokban, Nogalesben / Fotó: Ross. D. Franklin, Getty

A botrány közben egyre nagyobbra duzzad, sokan joggal kérik számon, hogy egy négy, vagy éppen tíz éves gyerek hogyan lenne képes hihetően meggyőzni  a meggyőzésben ellenérdekelt felnőtt határőrt, hogy veszélyben forog a biztonsága. Ez a terv és a már élő gyakorlat erősen ellentmond a Gyermekjóléti Egyezménynek és a józan észnek egyaránt. Régóta kifogásolják azt is, hogy a Customs and Border Protection kezében túl nagy hatalom összpontosul, és a traumatizált, sokszor bántalmazott gyermekeknek inkább ügyvédekre, szociális munkásokra lenne szükségük, nem börtönkörülmények közötti fogvatartásra. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ENSZ szerint a gyerekeknek legalább 60 százaléka jogosult lenne valamilyen védelmet nyújtó státuszra.

Hogyan tovább?

A krízis kialakult, és az egyre érkező, valamint a több tízezer, már kormányzati őrizet alatt álló gyerekeket etetni, gyógykezelni kell, mindehhez pedig megfelelő szállást szükséges biztosítani. A létező helyek régen beteltek, az üres laktanyák, szállásként átalakítható katonai bázisok száma is véges. Addig is, a rendületlenül érkező bevándorlókat igyekeznek különböző városokban ideiglenesen elhelyezni, ahol finoman szólva nem látják őket szívesen. Egy kis kaliforniai város, Murietta lakóit például hősként ünneplik a napokban, mivel úttorlaszokkal és hangos tüntetéssel sikerült visszafordítaniuk a városukba tartó, bevándorlókat szállító buszokat.

Egyre hangosabbak a határt hermetikusan lezáró kerítés építésének befejezését sürgető hangok is. Az építkezés jó ideje a sűrűn lakott területekre koncentrál, szabadon hagyva azokat a részeket, ahol a perzselő sivatagi hőség és a lakott területek hiánya úgyis elvégzi a maga dolgát. És valóban elvégzi, mint ahogy az utóbbi időben egyre gyakrabban a sivatagban megtalált, egyedül utazó tizenéves gyerekek holttestei bizonyítják azt.